Az alábbi linken érhető el: https://m.blog.hu/mu/munkacsoport/image/prezipdf.pdf

Gyakorlati példák a helytelen megállásra, várakozásra

 A január 14-i blogban áttekintettük a járművek megállására és várakozására vonatkozó főbb szabályokat, melyek ismerete elengedhetetlen minden járművel közlekedő számára. Mai írásomban szeretnék néhány helyi példát mutatni a szabályok helytelen értelmezésére, felhívni a figyelmet, hogy miért kell különös figyelmet fordítani a megállás és várakozás szabályainak betartására.

1. Tilos „várakozni”, ahol a jármű az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza.

Jelen esetben nem derül ki, hogy a várakozó autó a mögöttes ingatlan „rendelkezni jogosult” hozzájárulásával parkol-e a kapubejáróban, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy Tolnán, az Árpád utcában a jogszabályi feltételek és a jelzőtáblák iránymutatása mellett a térburkolat színe is utal arra, hogy hol lehet szabályosan várakozni (parkolni). A sárga térkővel lerakott területek a gyalogosforgalom számára készültek, azok nem parkolóhelyek.

2. Miért került ki a „Megállni tilos” tábla?

Forgalmas hely Tolnán a fő útról a Fáy lakótelepre behajtó rövid útszakasz. Korábban (a „közlekedés elől elzárt terület” felfestés ellenére) a rövid útszakasz mind két oldalán parkoltak az autók. Ebben az esetben nem maradt elég hely két, egymással szemben közlekedő gépkocsi számára, akadályozva ezzel a főútról való bekanyarodást ill. a parkolóból való kijutást. A forgalom elől elzárt terület felfestése nem a kívánt célt érte el, hiszen a kétirányú közlekedést ugyanúgy gátolta, mint egy várakozó gépkocsi. Ezek figyelembe vételével került ki a megállni tilos tábla az útszakasz egyik oldalára, míg a másik oldalon a KRESZ szabályainak betartásával lehet parkolni.  Többen jelezték, hogy „jogtalanul” bírságolták meg, mivel a főútról behajtva és a bal oldalon megállva, nem látszik a tiltó tábla. Valóban nincs az úttest baloldalára kihelyezve tiltó tábla, hiszen a KRESZ szerint (egyirányú utca kivételével) csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalán szabad megállni és várakozni, azaz a baloldalt, forgalommal szemben nem.

Az utolsó képen jól érzékelhető, hogy a kifordulásra várakozó kocsisor mellett szabad a forgalmi sáv, ha mind két oldalon parkolnának az autók, a bekanyarodásra már nem lenne elegendő hely.

3. A járdán parkolás:

A képen látható parkolás(ok) több okból sem szabályos(ak):

• járdán parkolni abban az esetben lehet, ha azt tábla vagy útburkolati jel jelzi. Esetünkben – Damjanich u. eleje ill. Madách utca – nem jelzi tábla sem útburkolati jel a járdán történő várakozás lehetőségét.
• további feltétele a járdán történő várakozásnak, hogy a járda szélességének max. 50%-a vehető igénybe, valamint a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladhatja meg.  A képeken jól láthatóan a járda több, mint a felét foglalják el az autósok.

• a járdán történő szabályos várakozás feltétele az is, hogy legalább 1,5 métert szabadon kell hagyni a gyalogosforgalom számára. A képeken keresztül is érzékelhető, hogy ez a feltétel sem teljesül.

A KRESZ szigorú szabályozása azt a célt szolgálja, hogy a gyalogosforgalom (ideértve pl. a babakocsit is) számára zavartalan közlekedési lehetőséget biztosítsunk.

4. Parkolás és megállás az úttest szélén:

A KRESZ szerint – egyirányú utca bizonyos eseteit kivéve – csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalán szabad megállni és várakozni (parkolni). A szabály azt a célt szolgálja, hogy megálláskor és elinduláskor ne kelljen keresztezni a szembejövő forgalmi sávot, ami egyben elsőbbségadási kötelezettséggel is jár.

 Valamelyik gépjármű (a kék színű) biztos, hogy szabálytalanul parkol. Elinduláskor a kék színű gépkocsinak elsőbbséget kell adni a szemből érkező jármű részére, de jelen helyzetben a zöld színű gépkocsi takarja, szinte ellehetetleníti a kilátást. Ez a részben szabálytalan parkolási „kombó” rendkívül balesetveszélyes!

További rossz példák a baloldali parkolásra:

 A fenti esetek mindegyikében szabályos lett volna a várakozás, ha a nem a menetiránnyal szemben történik.

5. Amikor több sebből is vérzik a várakozás:

 Menetiránnyal szemben, szabálytalanul a járdán (lsd. 3. pont) és ami képen nem látszik, jobb oldalt gépkocsi bejáró van, annak használatát is zavarja a várakozó autó. (Ha feljebb nézünk a képen, látunk még szabálytalanul parkoló autót.) Ebben a szűk utcában (Szent Imre utca) megoldás lehet az utca egyirányúsítása és a menetirány szerinti jobb oldalon parkolóhelyek kijelölése, a menetirány szerinti bal oldalon pedig a várakozás megtiltása. Így az út egyik oldala a járművek zavartalan parkolási lehetőségét, míg másik oldala a zavartalan gyalogosforgalmat biztosítaná.

6. Egy némileg vitás kérdés: „Honnan mérjük az 5 métert?”

Útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül tilos megállni, ezzel együtt természetesen várakozni is.

A fentiek alapján a sor végén várakozó gépkocsi szabálytalanul állt meg és parkol.

Itt érdemes még egy forgalmi helyzetet megemlíteni: a megállási és várakozási tilalom az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazássál szemben megálló járműre nem vonatkozik, ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza.

Egy példa erre is:

Eldöntendő, hogy a balra eső utcába kanyarodást vagy az onnan kihajtást akadályozza-e a várakozó gépkocsi, mindenesetre elgondolkodtató, hogy nem kellene-e tiltani a hivatkozott helyen az úttesten történő várakozást.

Ezek a szabályok az útkereszteződések zavartalan forgalmát és beláthatóságát hivatottak biztosítani.

 +1.: Nem várakozás, de megosztom:

A képen lévő útszakasz súlykorlátozás alá esik, melyet tábla is jelez. A korlátozás több okból került bevezetésre, többek között a képen látható „patthelyzet” elkerülése végett. (A villanyoszloptól és az út jobb oldalán lévő kerítéstől, háztól a kamion nem tudott befordulni. Éppen a derékszögű kanyarban való tolatást „gyakorolja”.)

Ne feledjük, nem egyedül közlekedünk, magatartásunkkal másokat akadályozhatunk és rosszabb esetben veszélyeztethetünk is! Óvjuk a közlekedők (és a pénztárcánk) épségét! (A 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletben tájékozódhatunk az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazható szabálysértési pénzbírság összegéről.)

 Tolna, 2020. január 28.

Berta Zoltán

Megállás, várakozás (parkolás) – Ismételjük át közösen a KRESZ előírásait

 A megnövekedett jármű forgalommal nem tud lépést tartani a nagy forgalmú intézmények, szolgáltató egységek közvetlen környezetében lévő parkoló helyek száma. Általában nincs vagy csak korlátosan áll rendelkezésre szabad köz- vagy magánterület, ahol új parkolóhelyek létesíthetők. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a szabálytalanul várakozó (parkoló) járművek száma, ami egy részt szabályellenes, így büntetést vonz maga után, másrészt a „tilosban parkolás” többnyire balesetveszélyt is okoz a közlekedésben részt vevők számára. Ne feledjük! A közlekedésben nem csak autók, hanem egyéb járművek (pl. kerékpár, segédmotor) és gyalogosok is részt vesznek, parkoláskor rájuk is tekintettel kell lenni, ahogy azt a KRESZ előírja.

Mai blogomban szeretném átismételni a megállásra, várakozásra vonatkozó főbb szabályokat, felhívni azok betartására minden járművezető figyelmét.

1. Néhány alapfogalom az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelete 1. számú függeléke szerint:

-           Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).

-           Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.

-        Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

(Látható, az út a gyalogosok és a járművek közlekedésére is szolgál, magában foglalja a járdát is, míg az úttest maga az út pálya, mely a járművek közlekedésére szolgál.)

forrás: http://kecskemet.kiskun.autosiskola.hu/

• A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő.
• Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.

(Emlékeztetőül: az úttest az út közúti járművek közlekedésére szolgáló része. Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Tehát, a padka NEM a járművek folyamatos közlekedésére szolgáló terület; NEM versenypálya; az félre húzódásra valamint járda hiányában gyalogos forgalomra szolgáló része az útnak!)

• Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.
• Várakozás (parkolás): járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás.

 2. A megállást és várakozást tiltó jelzőtáblák a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 15. §-a szerint (részleges kivonat a jogszabályból):

- „Megállni tilos” tábla azt jelzi, hogy - a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve – az úttesten megállni, valamint várakozni tilos.

• „Várakozni tilos” tábla azt jelzi, hogy az úttesten várakozni (parkolni) tilos. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán levő felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a járművek meghatározott körére nem terjed ki.

• A fenti jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla az útpadkán történő megállási (várakozási) tilalomra is utal.

3. A megállást, várakozást tiltó jelzőtáblák hatálya a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 10.§. és 15. §. szerint:

-     A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát (P) az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.

- A 2. pontban említett jelzőtáblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve:

1. a) ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg,
2. b) ha ellenkező értelmű jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja,
3. c) az alábbiak szerinti esetet:

A 2. pontban említett jelzőtáblák alatt - a tábla síkjára merőlegesen - elhelyezett kiegészítő táblán nyíl jelezheti, hogy a tilalom hatálya a táblától kezdődően vagy a tábláig áll fenn (a nyíl iránya a korlátozás alá eső terület felé mutat,  illetőleg a tábla előtt és után egyaránt fennáll.

4. További megállásra és várakozásra vonatkozó kiegészítő táblák és azok hatálya (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 15. §. szerint)

 - Ha a 2. pontban említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.

- Ha a várakozni tilos jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időtartamot jelöl meg, a jelzőtábla csak a megjelölt időtartamot meghaladó várakozást tiltja.

• A várakozni tilos jelzőtábla alatt kiegészítő tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítő tábla feltünteti azt az időszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll. Ilyen helyen az áruszállító jármű a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig maradhat; más jármű - akár 5 percnél hosszabb ideig is - akkor tartózkodhat, ha a vezető a járműnél marad és áruszállító jármű érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetővé teszi.

5. A „Megállás” gépkocsikra vonatkozó főbb szabályai lakott területen (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 40. §. szerint)

- Járművel megállni - főszabályként - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.

- Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

- Tilos megállni:

• ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
• ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
• be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
• útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre - ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;
• kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;
• 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;

• A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
  • azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
  • a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
  • a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
  • a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(Ezen feltételek együttes teljesülése esetén szabad a járdán várakozni.)

6. A „Várakozás” gépkocsikra vonatkozó főbb szabályai lakott területen (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 41. §. szerint):

-       A Kresz „Megállásra” vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

-       A fentieken túl tilos várakozni:

• ahol a jármű az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;
• ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
• az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

• Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged (pl. Tolnán temető előtti parkolóban.), a várakozás megkezdésének időpontját a járművön - gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.

7. Szankció szabálytalan megállás/várakozás esetén: a járművek eltávolítása (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. §. szerint)

A rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely:

• megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,
• kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,
• a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.

A fenti megállásra, várakozásra vonatkozó szabályok az út használatára vonatkoznak, más közterületekre  (pl. parkok, zöldterületek) a helyi önkormányzati rendeletek az irányadók.

Írásomban a megállásra és várakozásra vonatkozó főbb szabályokat foglaltam össze, a szabályozás teljes részletességgel a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) található.

 Tolna, 2020.01.14.

 Berta Zoltán

Kivonat a forgalomszabályozási munkacsoport alakuló üléséről

  Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 276/2019 (XI.7.) önkormányzati határozatában döntött a város forgalomszabályzásának felülvizsgálatáról összhangban az 1988. évi I. törvény 34. § (2) bekezdésével, mely szerint:

„A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője ^*  alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.”

A forgalmi rend felülvizsgálatára a Képviselő-testület munkacsoportot hozott létre, amely november 20-án megtartott ülésén az alábbiakról döntött:

1. Célok meghatározása:

 Az elmúlt években településünkön jelentősen megnövekedett a közúti forgalom, ennek hatására nőtt a város belterületén a közúti balesetek száma, a megnövekedett gépkocsi használat miatt a frekventált területeken parkolási gondok alakultak ki, az egy nyomsávú utcákban leromlott az útszél, útpadka állapota és veszélyessé vált a párhuzamos közlekedés, a súlykorlátozás nélküli településrészeken leromlott az utak műszaki állapota és mindezek a gyalogos és kerékpáros közlekedésre is negatívan hatnak.

 A felmerült problémák és a 20/1984. (XII.21.) KM rendelet 4. § (1) bekezdésének figyelembevételével olyan forgalmi rend kialakítását tűzzük ki célul, mely elősegíti, hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek az utak, útpadkák állapotának megóvása mellett. 

2. A Forgalomszabályozás eszköztára:

- Közúti jelzések rendszere (út felfestés, jelzőtáblák):

- Járművek forgalmára vonatkozó tilalom, korlátozás: sebességkorlátozás, súlykorlátozás

- Belterületi utak egyirányúsítása

- Parkolóhelyek kijelölése, a megállás, várakozás szabályozása

- Csillapított forgalmú övezetek kijelölése.

 A forgalomszabályozást úgy kell megvalósítani, hogy a közúti jelzések alkalmazásával egyértelműen közölje a közlekedésben résztvevőkkel a különleges kötelezettségeket, korlátozásokat, tilalmakat és veszélyhelyzeteket.

A járművek forgalmára vonatkozó tilalmakat vagy korlátozásokat csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni.(Ezek a forgalom biztonságának és az út műszaki állapotának védelme érdekében rendelhetők el.)

3. A munkafolyamat megszervezése:

 3.1. A szabályozás megtervezése:

A munkacsoport ülésén a települést 6, közlekedési forgalom szempontjából relatíve jól elkülöníthető körzetre osztottuk.

• A körzetek külön-külön kerülnek elemzésre és szemlére, majd ezek alapján készül el a forgalom szabályozási javaslattétel. Minden körzet esetében a munkacsoporti tagokon kívül bevonjuk az adott területet érintő választókerületek önkormányzati képviselőit is.

 3.2. A forgalomszabályozás megvalósítása:

• a Képviselő-testület dönt az esetleges változtatások végrehajtásáról,
• a szükséges jelzések felfestése, táblák kihelyezése, jóváhagyott út, padka munkálatok végrehajtása,
• lakossági tájékoztatás a forgalmi rend változásról.

 3.3. Megfigyelés, módosítás:

• a forgalomszabályozás módosításait, annak közlekedésre és a műtárgyakra gyakorolt hatását folyamatosan monitoringozni kell. A megfigyelésben fontos szerepet kell adni az út használóinak is.

• a tapasztalatok alapján a szükséges módosítások végrehajtása,
• a forgalmi rend betartásához szükséges eszközrendszer áttekintése, alkalmazása.

A forgalomszabályozás kapcsán alkalmazandó jogszabályok:

• 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ),
• 20/1984. (XII.21.) KM rendelet és melléklete a Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat,
• 1988. évi I. törvény a közút kezeléséről.

Tolna, 2019.12.16.

Berta Zoltán